A kerítés nemcsak a telek határát jelöli, hanem fontos szerepet játszik az ingatlan megjelenésében, biztonságában és értékének megőrzésében is. Mielőtt azonban elkezdenénk a tervezést vagy kivitelezést, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a kerítés megjelenését és magasságát számos helyi rendelet befolyásolja. Ezek az előírások településenként eltérhetnek, és a szabályok figyelmen kívül hagyása akár büntetést vagy bontási kötelezettséget is vonhat maga után.

A helyi szabályozás alapjai

Magyarországon az építési törvény és a helyi építési szabályzatok határozzák meg az általános kerítésépítési feltételeket. Az építési törvény kimondja, hogy minden új kerítésnek megfelelnie kell az esztétikai, biztonsági és közlekedési szempontoknak. Azonban a konkrét részleteket a helyi önkormányzatok rendeletei szabályozzák, amelyek gyakran különböznek a településrészenként, sőt a telek fekvésétől függően is.

A leggyakoribb szabályozási területek a következők:

• Maximális magasság: Sok önkormányzat előírja a kerítés legnagyobb megengedett magasságát, amely eltérhet az előkertben és az oldalkertben. Például a főutcai fronton gyakran alacsonyabb kerítés engedélyezett, míg a telek hátsó részén magasabb, zárt kerítés is megengedett.

• Átláthatóság: Egyes helyeken az előkertben lévő kerítésnek legalább 30–50%-ban átláthatónak kell lennie, hogy ne zárja el teljesen a látványt az utcafrontról.

• Anyaghasználat: Az önkormányzatok gyakran szabályozzák, hogy milyen anyagból épülhet a kerítés (például fa, fém, beton), és milyen színek vagy felületek megengedettek az esztétikai összhang érdekében.

• Telepítési távolságok: A kerítés nem helyezhető közvetlenül a telekhatárra bizonyos településeken, különösen közterülettel határos telkek esetén. A minimális távolságot a helyi rendelet határozza meg.

Önkormányzati példák

A gyakorlati eligazodás érdekében érdemes néhány konkrét példát is megvizsgálni:

Budapest: Több kerületi rendelet kimondja, hogy a főút felőli kerítés maximum 1,2 méter lehet, átláthatósággal, míg a hátsó kerítés akár 2 méteres zárt kialakítású is lehet. Emellett a fa és fém kombinációját részesítik előnyben az esztétikai összhang miatt.

Debrecen: A helyi szabályozás szerint az előkertben lévő kerítésnek legalább 40%-ban átláthatónak kell lennie, és a magassága nem haladhatja meg az 1,5 métert. A telek hátsó részén 2,2 méterig engedélyezett zárt kerítés építése.

Szeged: Az önkormányzat előírja, hogy a közterület felőli kerítés színének harmonizálnia kell az utcaképpel, és a telekhatártól legalább 50 cm távolságra kell telepíteni. Az átláthatósági követelmény itt 30%.

Ezek a példák jól mutatják, hogy a helyi rendeletek nagyban befolyásolhatják a kerítés kialakítását, ezért minden esetben javasolt a kivitelezés előtt a helyi építési osztály vagy az önkormányzat felkeresése.

Hogyan készülj fel a helyi előírásokra?

1. Tájékozódj a település rendeleteiről: Látogass el az önkormányzat weboldalára, vagy kérj tanácsot az építési osztálytól.

2. Vizsgáld meg a telek adottságait: Az előkert, oldalkert és hátsókert elhelyezkedése hatással lehet a megengedett kerítési magasságra és átláthatóságra.

3. Válaszd meg az anyagot és a stílust: Győződj meg róla, hogy az anyag és a szín megfelel a helyi esztétikai előírásoknak.

4. Készíts tervet és kérj engedélyt: Sok esetben a helyi építési szabályzat előírja az engedélyezési tervdokumentációt, különösen, ha a kerítés zárt és magasabb, mint a megengedett alapmagasság.

Összegzés

A kerítés tervezésekor nemcsak a stílus és funkcionalitás számít, hanem a helyi rendeletek betartása is kulcsfontosságú. A szabályok figyelmen kívül hagyása késedelmet, büntetést vagy a kerítés bontását vonhatja maga után. Érdemes tehát alaposan felmérni a település előírásait, az ingatlan adottságait, és a szakértői tanácsot is igénybe venni a kivitelezés előtt. A SilverFence szakértői csapata segít eligazodni a jogi és gyakorlati kérdések között, hogy a kerítés ne csak szép, hanem teljesen szabályos is legyen.

📞 Lépj kapcsolatba velünk még ma, és kezdjük el a tervezést!